Községünk Önkormányzata nevében szeretettel köszöntök minden kedves látogatót Rákócziújfalu megújult honlapján!

Papp János

Megújult honlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy elsősorban a helybeliek igényét szolgálja, akikkel együtt éljük a hétköznapjainkat és ünnepeinket, közösen munkálkodunk községünk anyagi és szellemi gyarapodásán. Polgárainknak a Polgármesteri hivatal munkarendjével, adataival és elérhetőségével, rendezvényeinkkel, programjainkkal, a jövőre vonatkozó elképzelésekkel és egyéb információk elérhetővé tételével igyekszünk segítségükre lenni.

Üdvözlöm továbbá az elszármazottakat, akik számára igyekszünk bepillantást nyújtani mindabba, ami közösségünkbe történik. Honlapunk böngészése reményeink szerint lehetőséget biztosít egy virtuális nosztalgiai látogatásra, mely megerősítheti bennünk a "szülőföldhöz" való tartozás kötelékét.

Végül, de nem utolsósorban szeretettel köszöntök minden kedves látogatót, aki ebben a békés csendes Nagykunsági településre turistaként, vállalkozóként, egyszer érdeklődőként vagy baráti jobbot kereső emberként látogat. Földrajzi elhelyezkedésünk és több száz éves múltunk lehetőséget teremt kirándulásokra kulturális programokhoz, vadászathoz.

Barátságos és vendégszerető polgáraink úgy gondolom bármilyen érdeklődésű látogató számára kellő alapot teremtenek a kapcsolatépítéshez. Tudom, a jó szándék és az igyekezet nem minden esetben elég minden igény és elvárás kielégítéséhez ezért várjuk észrevételeiket építő jellegű javaslataikat honlapunkkal kapcsolatban. Mindenkinek kellemes böngészést kívánok!

Papp János
Rákócziújfalu Polgármestere

 


 

a településről

Közoktatás

Rákócziújfalun új településröl lévén nincs nagy hagyománya az iskolaügynek. 1935-ben két állami és uradalmi iskola volt a településen.1949-ben egy belterületi és egy külterületi iskolában tanítottak. A meglévö négy tanteremhez 1962-ben építettek még hármat és egy politechnikai mühelyt. 1965-ben 7 tanteremben 11 pedagógus tanít 280 tanulót. 2002-ben egy teljesen új, mindent igényt kielégítö, a mai kornak megfelelö új iskolát épített a község. A község óvodája 1948-ban épült, akkor óvodába 58 gyermek járt. 1990-ben ezek az adatok így módosultak: 9 óvónö foglalkozott a legkisebbekkel. Többször is átépítették. 2008-ban a keleti szárny lett felújítva, 2010-ben pedig az egész épület.

 


 

Közművelődés

A község 1960-as években épült müvelödési háza filmvetítésre is alkalmas lenne, ha ez iránt volna kellö érdeklödés. Ennek hiányában szünt meg a mozi 1990-ben, helyén községi rendezvényeket, szüreti bálokat, lakodalmakat, termékbemutatókat tartanak. A közmüvelödésben az 1990-es évek elejére a kiscsoportos foglalkozások kerültek elötérbe.

 


 

Közegészségügy

Az önállóvá válás idején az orvos és a védönö hetente egyszer járt ki a faluba Rákóczifalváról. Önálló körzeti orvosa 1976-ig nem volt a községnek. Akkor építettek orvosi lakást és rendelöt. 1991-ben egy körzeti orvos, egy ápolónö és egy védönö áll község egészségének szolgálatában. 1991. december 15-e óta a fogorvos részfoglalkozásban rendel hetente háromszor három órán át. Idöszakonként nögyógyászati és gyermekgyógyászati rendelés is van. A szakorvosi ellátás Szolnokon biztosított a község lakói számára.

 


 

Kommunális ellátottság

1960-ban a településen hat közkút volt. A vízellátás gondjait véglegesen az oldotta meg, hogy 1972 óta szolnoki vízmüböl kapjuk az ivóvizet. Sokan részesítik elönyben a községben lévö artézi kutat, jó minöségü vize miatt.
1990-ben Rákócziújfaluban a közüzemi vízvezeték-hálózat hossza meghaladta a 11 kilométert. Ugyanakkor a lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége 53 ezer köbméter, a közkifolyók száma pedig 19 volt. Abban az évben a község 630 háztartási elektromos energia fogyasztója 1.295 MWh áramot használt fel. (A villanyt 1952-ben vezették be a községbe.) A '90-es években a vezetékes gáz is bevezetésre került. A telefonhálózat korszerüsítése érdekében Rákócziújfalu is csatlakozott 1991 végén egy részvénytársasághoz. A belterületi utak kiépítettsége 20 százalékos volt, ami mára eléri a 90 %-ot.

 


 

Kereskedelem, vendéglátás

A lakosság lélekszámához mérten Rákócziújfalu kereskedelme sem nagymérvü. 1965-ben három bolt (281 négyzetméter alapterülettel) és egy vendéglátóhely (115 négyzetméter alapterülettel) állt a helyiek szolgálatában. Abban az évben az összes kiskereskedelmi eladási forgalom meghaladta a 4,5 millió forintot. A boltok száma 1990-re ötre (alapterületek 456 négyzetméterre), a vendéglátóhelyeké kettöre (alapterületük 170 négyzetméterre) növekedett. Ugyanakkor az összes kiskereskedelmi eladási forgalom meghaladta az ötvenmillió forintot. A kiskereskedelmi hálózatában huszonhárman dolgoztak. 1991-ben az áfész üzletei mellett egy magánkereskedö is nyitott üzletet, de érdemi vállalkozásról ekkor még nem beszélhetünk. Mára már jóval több kereskedelmi egység található a faluban. Két éve adott át a COOP Zrt. egy új, nagy választékkal rendelkezö áruházat. Ezenkívül több kisebb élelmiszer és háztartáscikk üzlet is található a faluban. A vendéglátóhelyek tekintetében meg kell említenünk két nagyobb büfét és több kisebb italboltot.

 


 

Ipari tevékenység

Rákócziújfalu mindig az ipartelepek árnyékában élt. Emiatt és kellö infrastruktúra hiányában betudhatóan ipai beruházás soha nem került szóba a községben. Ennek ellenére az itteni lakosok döntö része ipari munkás. Martfü nagyüzemei (cipögyár, növényolajgyár, sörgyár) ugyanis Rákócziújfalu közvetlen szomszédságban vannak. Szolnok is alig néhány kilométerre van, autóbusszal könnyen megközelíthetö. Jelenleg a településen egy gumiüzem és egy cipöipari tüzöde müködik.

 


 

A mezőgazdaság alakulása

A község földmüvelését az 1945-ös földreformig a nagytáblás uradalmi gazdálkodás jellemezte. A határban mindig a szántó volt a meghatározó. Az elsö termelöszövetkezeti csoport Új Élet néven 1949-ben alakult meg Rákócziújfaluban. Az 1950-es években több közös gazdaság alakult, de ezek vagy felbomlottak vagy beolvadtak az Új Élet Tsz-be, amely 1962-ben egyesült a Mezöhéki Táncsics Termelöszövetkezettel és attól kezdve annak 3. számú kerületeként szerepelt (1991-ben is). A rendszerváltás utáni privatizáció során a földterületek számos új tulajdonoshoz kerültek. Jelenleg a falu határában található területeket 8-10 falubeli egyéni gazdálkodó, östermelö müveli, saját tulajdonban vagy haszonbérbe. Kukoricát, napraforgót, búzát, lucernát termesztenek föként. Állattenyésztéssel csupán 5-6 gazdálkodó foglalkozik, kis állatlétszám mellett. Sajnos a háztáji gazdálkodás is eltünöfélben van, egyre kevesebb helyen lehet jószágot vagy kiskertet látni.

 

Hasznos linkek

 

kekkh


kormanyhivatal


streetview


ugyfelkapu


 

Go to top